Kutató-Élelmiszervizsgáló és Nyerstej Minősítő Laboratórium a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által NAH-1-1013/2016 számon bejegyzett vizsgálólaboratórium

A hazai gazdaságokban  megtermelt és forgalomba hozott nyers tejek vizsgálatának és minősítésének rendszerét jelenleg is annak kidolgozója és elindítója, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. működteti a tevékenységre jogszabályban kijelölt Kutató-Élelmiszervizsgáló és Nyerstej Minősítő Laboratóriuma budapesti telephelyű részlege közreműködésével.

 

Több évtizedes tapasztalat, elkötelezettség,legkorszerűbb technikával felszerelt, akkreditált  laboratórium, jól képzett, gyakorlott személyzet a garancia a feladat magas szintű  elvégzésére.

 

A 80-as évek elejétől  a tejgazdaság erőteljes fejlődésen ment keresztül, melyhez Intézetünk az átfogó nyerstej vizsgálat és minősítés rendszerének kidolgozásával, folyamatos fejlesztésével, nagymértékben hozzájárult.

Néhány év előkészítő munka után 1984-ben négy regionális laboratóriummal kezdődött el az árkonzekvens nyerstej vizsgálat és minősítés Magyarországon. Az árösztönzés és az egyre szigorodó követelmények hatására gyorsan megindult a tejminőség javulása, a rendszer folyamatos  fejlesztése révén pedig 2003-ra megteremtődött a teljes EU konformitás.

A négy laboratóriumot egyetlen, legkorszerűbb technikával felszerelt budapesti laboratórium váltotta fel.

 

1999-től rendelkezünk NAT, 2016-tól NAH akkreditációval; laboratóriumunk megfelel az „MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 Vizsgáló- és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei” nemzetközi szabvány, valamint a tevékenységét minősítő szervezet, a NAH követelményeinek.

Jogszabályi háttér

A 852/853/854/2004 EK európai parlamenti és tanácsi rendeletek meghatározzák az élelmiszerbiztonság szempontjából legfontosabb termelési - forgalmazási szempontokat a nyers tejre vonatkozóan, a vizsgálandó paraméterek körét, a megfelelőségi határértékeket.

 

• Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról, 5. cikk

 

• Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, III. melléklet, IX. szakasz,

 

• Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról, 8. cikk és IV. melléklet.

 

16/2008. (II. 15.) FVM-SZMM együttes rendelet a nyers tej vizsgálatáról – a 852/853/854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg ; előírja minden tejet termelőnek, vagy a nyers tejet termelő megbízása alapján a felvásárlónak, az önellenőrzési kötelezettséget, miszerint valamennyi állatfaj teje akkor hozható forgalomba, ha azt rendszeresen, havonta legalább két alkalommal, az arra kijelölt akkreditált laboratóriumban megvizsgálták és minősítették.

 

52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről – a kistermelőkre vonatkozó szabályozást tartalmazza

 

Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) Hivatalos Élelmiszervizsgálati Módszergyűjtemény 3-2-1/2004 számú irányelv A nyers tej árkonzekvens minősítésének mintavételi és vizsgálati módszerei  3. kiadás 2013. – irányelv a vizsgálati módszerekre, valamint a vonatkozó rendeletben hivatkozott dokumentum a mintavétel végrehajtásának szabályozására.

Követelmények

A vizsgálandó paramétereket és a megfelelőségi határértékeket az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról, III. melléklet, IX. szakasz írja elő.

 

Az összes mikrobaszám (összcsíraszám), az erjedést gátló tejidegen anyag tartalom (gátlóanyag), a szomatikus sejtszám alapján történik a nyers tejek minősítése mely árkonzekvenciát, nem megfelelőség esetén hatósági intézkedést von maga után.

 

Bővebb információ:

Nyers tehéntej:

– Összcsíraszám 30°C- on (ml-enként) ≤ 100 000*

– Szomatikus sejtszám (ml-enként) ≤ 400 000**

 

 * Két hónapos időszak mozgó mértani átlaga, legalább havi két mintával

* * Három hónapos időszak mozgó mértani átlaga, legalább havi egy mintával

 

– Olyan mennyiségben tartalmaz gátlóanyagokat, ami (az 2377/90/EGK rendelet* I. és III.) mellékletében említett anyagok valamelyikének tekintetében meghaladja az említett rendelet által engedélyezett mennyiséget vagy a gátlóanyagok összevont mennyisége meghaladja valamely engedélyezett legnagyobb mennyiséget.

 

* hatályon kívül helyezve, helyette 37/2010/EU rendelet mellékletében

Egyéb fajok egyedeiből származó  nyerstej:

– Összcsíraszám 30°C- on (ml-enként) ≤ 1 500 000*

 

* Két hónapos időszak mozgó mértani átlaga, legalább havi két mintával

 

– Olyan mennyiségben tartalmaz gátlóanyagokat, ami (az 2377/90/EGK rendelet* I. és III.) mellékletében említett anyagok valamelyikének tekintetében meghaladja az említett rendelet által engedélyezett mennyiséget vagy a gátlóanyagok összevont mennyisége meghaladja valamely engedélyezett legnagyobb mennyiséget.

 

* hatályon kívül helyezve, helyette 37/2010/EU rendelet mellékletében

Tehéntől különböző fajok nyers tejét hőkezelést nem tartalmazó folyamat során nyerstejjel készült termékek előállításához kívánják felhasználni:

– Összcsíraszám 30°C- on (ml-enként) ≤ 500 000*

 

* Két hónapos időszak mozgó mértani átlaga, legalább havi két mintával

Kistermelői nyers tejek  (52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről):

 

Nyers tehéntej

– Összcsíraszám 30°C- on (ml-enként) ≤ 100 000*

 

Más állatfajtól származó nyers tej

– Összcsíraszám 30°C- on (ml-enként) ≤ 1 500 000*

 

 * Két hónapos időszak mozgó mértani átlaga, legalább havi két  (havi 2 minta alapján) mértani átlaga

Laboratóriumi vizsgálatok

 

Bővebb információ:

Összes mikrobaszám (MÉ 3-2-1/2004 ):

 

A tejbe kerülő baktériumok emelkedett száma nemkívánatos, elsősorban a fejési higiénia be nem tartására,  a tej fertőzöttségére utal.  Az összes mikrobaszám (összcsíraszám) mérése teljesen automatizált, BactoScanFC (FOSS) áramlásos citometria elven működő műszerrel történik.

 

A baktériumsejtek genetikai DNS/RNS anyagát  lézerfény hatására fluoreszkáló festékanyaggal festi meg, míg az egyéb tejalkotórészeket, úgy mint zsírgolyócskák, fehérjemicellák, szomatikus sejtek, fizikai-kémiai és enzimes kezeléssel távolítja el a mérendő mintából.  A megfestett baktériumokat folyadékáram viszi keresztül egy lézerfény által megvilágított kapillárison, ún. áramlási cellán. A baktériumsejtekből kiinduló, a  lézerfény által keltett fényimpulzusokat elektromos jellé alakítva történik a számlálás.

 

A baktériumterheltség mértékét  1000 bakt./cm³  egységben adja meg.

Összes mikrobaszám mértani átlag számítás (MÉ 3-2-1/2004 ):

 

2 hónapos  időszak (az utolsó mintavételi naptól számított megelőző 2 hónap) mozgó mértani átlaga, legalább havi két mintával.

Szomatikus sejtszám (MÉ 3-2-1/2004 ):

 

A szomatikus sejtek elsősorban a vérből ill. a tehén tőgyének szöveteiből kerülnek a tejbe. Megnövekedett számuk a tőgy betegségét, gyulladását jelzik, melynek következtében megváltoznak a tej fizikai, kémiai, biokémiai tulajdonságai.

 

Mind humán-  állategészségügyi, mind a termékgyártás technológiáját befolyásoló hatása miatt fontos paraméter. Mérése Fossomatic 5000  (FOSS) áramlásos citometria elven működő műszerrel történik. A szomatikus sejtek DNS/RNS anyagát ultraibolya fény hatására fluoreszkáló festékanyaggal festi meg. A megfestett sejteket  folyadékáram viszi keresztül egy UV fénnyel megvilágított kapillárison, un. áramlási cellán. Az UV fény a szomatikus sejtekben koncentráltan jelenlévő festékanyagot gerjeszti, melyek ennek következtében fényt bocsájtanak ki. A fényimpulzusokat elektromos jellé alakítva történik a számlálás.

 

A szomatikus sejtszámot  1000 sejt/cm³ egységben adja meg.

Szomatikus sejtszám mértani átlag számítás (MÉ 3-2-1/2004 ):

 

3 hónapos  időszak (az utolsó mintavételi naptól számított megelőző 3 hónap) mozgó mértani átlaga, legalább havi egy mintával

Tejidegen antibakteriálisan ható anyagok (gátlóanyagok) (MÉ 3-2-1/2004 ):

 

A baktériumok működését gátló gyógyszer maradványanyagok elsősorban a beteg állatok gyógykezelésére vonatkozó szabályok, a kötelező várakozási idő be nem tartása miatt kerülhetnek a tejbe.

 

Az ilyen gátlóanyagot tartalmazó tej fogyasztásra, feldolgozásra, állatok etetésére nem használható fel, azt meg kell semmisíteni.

 

A vizsgálathoz alkalmazott teszt gyakran használt gyógyszer hatóanyagokra rendkívül érzékeny baktérium spóráit, sav/bázis indikátort és tápanyagot tartalmaz. A vizsgálandó tejminta kis részletét a tesztanyagba juttatva, a baktérium szaporodásához optimális hőmérsékletet biztosítva, az előírt inkubálási idő letelte után történik az értékelés.

 

A teszt érzékenységi szintjét meghaladó gátlóanyag jelenléte esetén a tesztanyagban lévő baktérium nem képes szaporodni. Nem képződik anyagcsere termék, ezért a jelenlévő jelző indikátor színe sem változik meg. Ha nincs jelen gátlóanyag, a baktériumok életműködése során keletkező tejsav hatására bekövetkezik az indikátor színváltozása.

 

Az értékelés az indikátor színváltozása alapján történik.

Zsír-, fehérje-, tejcukor tartalom /ISO 9622:2013 (IDF 141:2013)/:

Zsírmentes szárazanyag tartalom (MÉ 3-2-1/2004 ):

 

A FOSS legkorszerűbb FTIR technológiát képviselő MilkoScan FT 6000 műszerével történik a vizsgálat, melynek elve Fourier transzformációs infravörös spektroszkópia. A közeli infravörös tartomány valamennyi hullámhosszát magába foglaló interferométerből érkező fénysugár áthalad a mérendő mintát tartalmazó küvettán, majd a fénynek az a része, melyet a küvettában lévő minta nem nyel el, egy detektorhoz jut.

 

Az egyes komponensekre jellemző hullámhosszakon bekövetkező fényintezitás csökkenés az adott komponens koncentrációjától függ. Az FTIR technológia lényege, hogy olyan elnyelési színképet hoz létre, mely folyamatosan változó hullámhossz-kombinációk függvénye,  majd matematikai eljárással, Fourier-transzformációval állítja elő az egysugaras spektrumot.

Fagyáspont (MSZ EN ISO 5764:2009 referencia módszer):

Fagyáspont (AM 13:2012  rutin módszer):

 

A nyerstej fagyáspont értékének a referencia értéktől való eltérése a tej természetes állapotának megváltozására, elsősorban idegen víz jelenlétére utal.

 

A rutin vizsgálat  FTIR infravörös spektroszkópia és konduktometria elven működő MilkoScan FT 6000  (FOSS) műszerrel történik.

 

Idegen víz tartalmat jelző fagyáspont esetén döntö vizsgálatra kerül sor  cryoszkópia elven működő CryoStar (FunkeGerber) műszerrel.

 

A minta kis részletét megfagyás nélküli túlhűti,  instabil állapotot hozva létre. A fagyás mesterséges beindításával a minta hőmérséklete a hőfelszabadulás következtében gyorsan emelkedik egy közel állandó hőmérsékletig, az ún. plató eléréséigA referencia (döntő) módszer fagyáspont definíciója: a plató azon pontján mért érték, ahol a hőmérsékletemelkedés 20 sec időtartamon belül nem nagyobb, mint 0,5 m°C.

Idegen víztartalom számítás  (MSZ 12068:2009):

 

  tejidegen víztartalom, (%)

  tejidegen vizet nem tartalmazó nyers tej referencia-fagyáspontja:

   –  nyers tehéntej és kecsketej: -0,520 ºC

   –  nyers juhtej: -0,540 ºC

  a vizsgált minta fagyáspontja ºC

 

pH-érték (MSZ 3707:1981 visszavont szabvány, referencia módszer):

pH-érték (AM 14:2012, rutin módszer):

 

Savasság, ill. lúgosság kifejezésére szolgál a dimenzió nélküli pH érték, mely az oldat aktuális hidrogén-ion koncentrációjának a mértéke. A friss tehéntej pH értéke 6,6 – 6,75 közötti, lúgos, ill. savas tartományba tolódása jelzi a tej természetes összetételében bekövetkező változásokat.

 

A laboratóriumban a rutin mérés a MilkoScan FT 6000 (FOSS) műszerrel történik, referencia mérésként pedig a direkt potenciometria elvén működő pH mérő (KNICK) szolgál.

Titrálható savasság Savfok (ºSH) (MSZ 3707:1981 visszavont szabvány):

 

A savasság kifejezésére szolgál, a tejben lévő összes lúgkötő anyag mennyiségét jelenti: meghatározott mennyiségű tejet fenolftalein indikátor jelenlétében 0,1 n nátrium-hidroxid oldattal titrálunk az indikátor színátcsapási pH értékéig (8,3)

Emelkedett savfok oka elsősorban savanyodás, de az alacsony savfok is rendellenességre utal (öregfejősség, vizezés, tőgygyulladás).

Egyéb, nem akkreditált vizsgálatok

 

– karbamid tartalom

– tejzsír zsírsav-profil

– Clostridium tyrobutyricum spóraszám

Kapcsolódó egyéb tevékenységek

 

• az önellenőrzési kötelezettségnek eleget tevő tejtermelők adatbázisának létrehozása, folyamatos karbantartása;

• a mintavételre jogosult személyek nyilvántartása;

• mintavételi flakonok előkészítése mintavételre;

• mintavételek ütemezése;

• tejminták laboratóriumba szállítása;

• vizsgálatok elvégzése;

• vizsgálati jegyzőkönyvek megküldése a megrendelők felé;

• adatok továbbítása a vonatkozó jogszabályban előírt szervezetek részére.

Ha megrendelést szeretne leadni vagy több információra van szüksége keresse kollégánkat.

 

Nyerstej minősítő részlegvezető:

Tardy Emília

E-mail: tejlabor@mtki.hu, etardy@mtki.hu

TEL.: +36 1 217 13 06

További Elérhetőségek >

E-mail: mtki@mtki.hu

 

Telefon: +36 96/215-711 (Mosonmagyaróvár)

Fax: +36 96/215-789 (Mosonmagyaróvár)

 

Telefon: +36 1/215-01-33 (Budapest)

Fax: +36 1/217-0130 (Budapest)